| Hírek : ,,Kevés az igazi barátom |
,,Kevés az igazi barátom
2008.04.01. 13:54
Túlzás lenne azt állítani, hogy Keira a pályafutása végére ért, annál is inkább, mivel biztos, gogy még rengeteg nagy szerep vár rá. A Karib-tenger kalózai sztárja optimista, pedig már ismeri a siker árnyoldalát is!
Ez az interjú A Karib-tenger kalózai 3. premierje után készült Keirával:
Mit élvezel a legjobban a forgatáson?
Nem tudnék egyetlen dolgot kiemelni. Mindhárom epizód tartogatott meglepetéseket és fantasztikus élményeket! Már jó néhány film van mögöttem, de ennyit még sohasem tanultam, mint a Karib-tenger kalózai készítése közben. Tudom, hogy még sok mindenben fejlődnöm kell, ezért igyekszem minden alkalmat kihasználni, és ellesni a lehető legtöbb trükköt!
Melyikük áll közelebb hozzád: Johnny vagy Orlando?
Egyformán kedvelem mindkettőjüket. Johnny az egyik legjobb színész, akivel valaha dolgoztam. Csodálom, ahogy képes minden szerepét különlegessé tenni. Hármunk közül egyértelműen ő a legnépszerűbb, mégsem szállt a fejébe a siker. Orli egy nyugis, fegyelmezett srác, akivel szinte rögtön megtaláltam a közös hangot. Mintha a bátyám lenne!
Milyen a viszonyod a rajongókkal?
Én is rajongok értük- egészen addig, amíg nem viszik túlzásba.
Előfordult, hogy zaklatnak?
Sajnos igen… Van négy-öt fickó, akik mindenhová követnek, de semmit sem tehetek ellenük. Eddig még nem bántottak, mégis félek tőlük. Az egyetlen megoldásnak azt tartom, ha elköltözöm, lehetőleg jó messzire. Mondjuk, Los Angelesbe. Oda talán nem jönnek utánam.
Nem félsz attól, hogy honvágyad lesz?
Dehogynem! Sokan mondják, hogy már rég hozzá kellett volna szoknom, hogy távol vagyok a családomtól és a barátaimtól, hiszen a Csavard be, mint Beckham óta szinte folyamatosan dolgozom, és járom a világot. Nem panaszkodom, hiszen a Karib-tenger kalózaival is olyan csodálatos helyekre jutottam el, amiket a hétköznapi emberek csak természetfilmekben láthatnak- de az az igazság, hogy időnként hihetetlenül magányos vagyok.
Hogyhogy? Hiszen van barátod…
Nem így értettem. Neki is megvan a maga élete, a karrierje, és nem jöhet velem mindenhová. A nap végén egy üres, idegen hotelszoba vár, ahol tök egyedül vagyok. Általában csak a távirányítót nyomkodom, egészen addig, amíg elalszom. Nem túl menő, ugye?
A többiek is így vannak ezzel?
Nem mindenki. Van, aki szívesen mozdul ki, ismerkedik a helyiekkel, bulizni megy. De én zárkózottabb vagyok, nehezen barátkozom. Talán azért is, mert nehéz kiszűrni azokat, akik csak a hírest színésznőt látják bennem, és egy jó kaland velem mutatkozniuk. Kevés az igazi barátom!
Kicsit későn raktam fel, de ez van :-)
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
